Illyés Gyula életrajz
Illyés Gyula (1902–1983) a 20. századi magyar irodalom egyik meghatározó alakja volt: költő, író, drámaíró,…
A magyar irodalomtörténet leglángolóbb, legmeghatározóbb versei elválaszthatatlanok március 15-étől. 1848-ban a költők nemcsak megénekelték az eseményeket, hanem maguk is az utca emberei, politikusok és katonák voltak. A vers ekkor nem csupán művészet, hanem fegyver és mozgósító erő volt. Vers címe Szerző Üzenete és hatása Nemzeti dal Petőfi Sándor A forradalom “himnusza”. Választás elé állítja a…
Március 15-e a magyar nemzet egyik legfontosabb, legmélyebb érzelmekkel átszőtt ünnepe. Ez a nap nem csupán egy történelmi dátum, hanem a szabadság, a nemzeti önrendelkezés és a polgári átalakulás szimbóluma. 1848-ban ezen a napon vette kezdetét az a forradalom, amely alapjaiban változtatta meg Magyarország sorsát, és elindította az országot a modernizáció útján. A forradalom gyökerei…
Az ősi magyar hitvilág és jelrendszer mélyen gyökerezik a pusztai nomád népek kozmológiájában, ahol a mindennapi életet átszőtték a láthatatlan erők elleni védekezés rítusai. Ezek a szimbólumok nem csupán díszítőelemek voltak, hanem élő szakrális eszközök, amelyekkel eleink a családot, az állatállományt és az otthont védelmezték az ártó szellemektől és a balszerencsétől. Az ősi magyar világkép…
A Valentin-napot sokszor túlságosan komolyan vesszük. Pedig mi lehetne romantikusabb annál, mint amikor két ember képes együtt nevetni saját tökéletlenségén vagy a párkapcsolatok mindennapi abszurditásain? A humor lebontja a falakat, és megmutatja: „Szeretlek, még akkor is, ha néha az idegeimre mész.” 1. Miért jobb a humor, mint a komolyság? A pszichológusok szerint azok a párok,…
A szerelem és a költészet az idők kezdete óta kéz a kézben jár. Amikor a hétköznapi beszéd kevésnek bizonyul, a vers az, amihez nyúlunk. De miért hatnak ránk ennyire a rímek február 14-én, és hogyan válasszunk (vagy írjunk) olyan költeményt, amely nem csöpögős, hanem őszinte? 1. Miért a vers a szerelem legfőbb nyelve? A pszichológia…
Február 14-e az év legmegosztóbb napja: egyesek a romantika csúcspontjának tartják, mások a marketingesek ünnepének. Egy dolog azonban vitathatatlan: a kimondott és leírt szavak ereje ilyenkor felerősödik. Egy jól megválasztott valentin napi idézet képes hidat építeni két ember közé, vagy lángra lobbantani a pislákoló tüzet. Miért keresünk idézeteket? Gyakran érezzük azt, hogy a szívünk tele…
Ne mocskold a vizetgunarunk, gunarunk,ott iszik a Busa,csontsovány szarvasunk. Kutya, ne légy hozzáharagos, haragos,ha a vizet issza,lábához ne kapdoss. Ne fuss el előlealmafa, almafa,törzsed ha dörzsöliviszkető homloka. Szelek, aludjatok,ha lépked, ha lépked,fején szalag nincsen,nehogy ellökjétek.
Táncol a csönd fehér tarlón,trombitája égszín virág,hatalmától megnémulnaknádasok és bölömbikák. Táncol a csönd háztetőkön,fáradtaknak jó az álom,ablak alatt, kertek alattcsukott szájjal danolászom. Táncol a csönd, bejár mindengödröket és szegleteket,harmat esik, szívem fázik,hajt a bánat leveleket. Borzasodik fehér kutyám,felettünk a bánat fája,szemeinkben bolond hűség,hallgatunk a nagyvilágba.
Köd-konda támadtrétemre,virágaimatmegette.Már csak a betűvirágzik,eredő könnytőlelázik. Puszta világrajön a tél,árvaságomranincs födél. Nagy László – Köd-konda támadt című verse a Profán együttes előadásában
Elsuhogott az a füttyössárgarigó délre.Sárgul az árva diófazöld terebélye. Levelek lengnek, akár aszínarany rigó-szárnyak,elszállnak ők is a szélbenpuszta határnak. Áll a diófa, és érettkincsei válnak tőle:szellő ha bántja az ágat,buknak a földre. Szaporább kopogás, csörgéstámad, ha jön az ember,s bottal az ágak bogáraboldogan ráver. Földre, fejekre, kosárbakopog a dió-zápor,burkos dióra a gyermekkővel kopácsol. Már, mintha…